Jól szimbolizálja a nyitott Városháza koncepciót, hogy évek óta, rangos és változatos kiállítások színhelye a Polgármesteri Hivatal aulája. A művészek, és a látogatók is megszerették ezt a helyet. Szeptember 6-án nyílt meg a legújabb tárlat, egy budaörsi fiatalember, Betlehem Bálint grafikáiból. Polgármesterjelöltünk, Wittinghoff Tamás az alábbi beszédet mondta el a megnyitón:
Őszintén mondom, nekünk megtiszteltetés, hogy egy tehetséges budaörsi fiatalember úgy döntött, első komoly kiállításának helyszínéül a Polgármesteri Hivatal auláját választja. Innen szeretne elindulni egy olyan úton, amelynek lehetséges állomásait még egyikünk sem ismeri. Ez a kiállítóhely ugyan nem nevezhető klasszikusnak, de egy óriási előnye mégis van. Itt valóban zajlik az élet, itt rengeteg ember fordul meg naponta, olyanok, akik ügyes-bajos dolgaikat intézve, szívesen állnak meg pár percre, hogy szemügyre vegyék az aktuális kiállítást. Aki a budaörsieknek akar bemutatkozni, az keresve sem talál jobb helyet. Magának Betlehem Bálintnak persze nem kell bemutatkoznia Budaörsön, hisz itt nőtt fel, itt vált felnőtt férfivé. A sokoldalúan tehetséges fiatalembernek számtalan arcát ismerik kortársai és az idősebbek. Bálint magas szinten kosarazott, színészkedett, zenélt, no és persze kicsi korától kezdve szenvedélyesen rajzolt. Most úgy tűnik sokféle képessége és tehetsége közül a képzőművészetet választotta ki, amelybe a legtöbb energiát fekteti. Testvére írja róla: „Bálint fanatizmussal, megalkuvásmentesen, időrabló rajzolási technikával dolgozik. Az öcsém kicsit őrült a képek készítésének ideje alatt. Ő a „nem eszem-nem-iszom-és- közben 1000 fokon égek és alakotok típusú művész” De hasonlóan látja magát a fiatal alkotó is, aki egyik írásában így vall a rajzolási technikájáról: „Én minden vonásba a maximális energiát fektetem. Egy morzsányi területet képes vagyok órákig rajzolni, az idő nem befolyásol számomra semmit, csak a végeredmény számít.” Aki egy kicsit is alaposabban tanulmányozza majd az itt kiállított képeket, láthatja, hogy bizony minden szó igaz a fentiekből. Meghökkentően érett rajzok ezek egy úgynevezett amatőrtől, és a végletekig kidolgozottak. Én nem vagyok műkritikus, nincsen ilyen képzettségem, egyszerűen csak szeretem a művészetet, és a szépet. Bálint képeit elhelyezni a kortárs művészek sorában, nem az én tisztem, megteszik ezt majd mások, akik nálam szakavatottabbak.Én csak annyit mondhatok, hogy nekem nagyon tetszenek ezek a rajzok.Remélem, sokan lesznek vele hasonlóan. Maga Betlehem Bálint sem bonyolítja túl az alkotó, az alkotás és a befogadók viszonyát, amikor így fogalmaz céljairól: „Lehet, hogy az emberek nem azt látják a képeimben, amit éppenséggel mondani szeretnék velük. Lehet, hogy sohasem veszik észre az apró részleteket, de ha csak egy percre el tudom ragadni a tekintetüket a környező világról, már megérte a belefektetett energiát.” És még egy jó tanácsa: „Adott egy fehér lap, egy sötét ceruza és egy radír. Bárki azonnal nekiállhat, sohasem késő. A befektetett pénz elhanyagolható, és ha az ember eléggé kitartó, a végeredmény megfizethetetlen lesz.”Ugye értették az üzenetet?Lehet bátran utánozni! De még mielőtt magunk is hozzáfognánk az alkotáshoz, kérem, nézzük meg alaposan, hogy mit is tár elénk Bálint, aki már messze túl van az első lépéseken. Gratulálok a művésznek, kívánom, hogy úgy emlékezzen majd erre a kiállításra, mint egy nagyon messzire vezető út első, de fontos állomására.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése